A kutyák testbeszéde: hogyan kerüljük el a harapást?
|
Bevezetés
A kutyák testbeszéde olyan jelzéseken alapul, amelyeket a gazdik sokszor könnyen félreérthetnek vagy észre sem vesznek. Az idegen kutyákhoz való közeledés során gyakori, hogy a gazdik vagy a környezetben lévők nem ismerik fel a kutya stresszes állapotát, ami váratlan harapáshoz vezethet. Ebben a cikkben bemutatom, milyen figyelmeztető jeleket adnak a kutyák, és hogyan lehet elkerülni a konfliktusokat.
1. A kutyák testbeszéde és figyelmeztető jelei
A kutyák testbeszéden keresztül is kommunikálnak, és számos jel utalhat arra, hogy nem érzik jól magukat a helyzetben.
Gyakori stresszjelek
- Száj nyalogatása – A kutya nyugtalan, feszült.
- Fülek hátrahúzása – Félelemre vagy kényelmetlenségre utal.
- Test megmerevedése – Aggresszió előtti jelzés.
- Elfordulás, fej elfordítása – A kutya kerüli a helyzetet.
- Fehér szemhéj láthatóvá válik (“whale eye”) – Félelem vagy stressz jele.
Ezeket a jeleket figyelmen kívül hagyva a kutya végső megoldásként haraphat.
2. Miért veszélyes az idegen kutyák simogatása?
Konkrét esetelemzés
A fenti videóban szereplő riporter példáján keresztül látható, ahogy a kutya a felvételen látható két férfi közé szorul, szoros pórázon van, és a mozgásterét korlátozzák. A riporter fenyegető módon közelít (fejet simogatja, ami provokatív jelzésnek minősül kutyák között), a kutya pedig többször jelez (száját nyalogatja, füleit hátrahúzza, elfordul). Végül, mivel senki sem érti a jeleket, a kutya harap.
Tanulság: A harapás nem “a semmiből jött”, hanem a figyelmetlenség és/vagy a szakértelem hiányának az eredménye.
Ez a harapás könnyen megelőzhető lett volna a biztonsági szabályok betartásával. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy “idegen kutya” alatt leginkább minden kutya értendő, akit nem ismerünk úgy, mintha a sajátunk lenne, de legalábbis nincs rendszeres kontaktusunk vele. Én azon az állásponton vagyok, hogy a gazdik véleményére sem mindig alapozhatunk. Sajnos vannak esetek, amikor a gazdi állítása ellenére is, miszerint kutyája “barátságos”, történhet baleset. Ilyenkor jellemzően a kutya szokott lenni a hibás és nem mi emberek, akik nem ismertük fel a kutya jelzéseit.
3. Hogyan közelítsünk kutyához biztonságosan?
Lépésről lépésre
- Ne legyünk túl közvetlenek – Kerüljük a fej simogatását, inkább a mellkast, vagy az oldalát érdemes megérinteni.
- Figyeljük a testbeszédét – Ha nyugtalan, ne erőltessük a kontaktust.
- Hagyjuk, hogy a kutya közeledjen – Ne hajoljunk fölé, hagyjuk, hogy magabiztosan szimatoljon és vizslasson. Ha érdeklődik, arról tudni fogunk – pl. odajön hozzánk. Biztosan emlékszel még arra, amikor gyerekkorodban ki nem állhattad, hogy idegenek (főként idősek) fogdosták a hajadat, vagy csipkedték az arcodat, mert “ennivalónak” tartottak. A kutya sem örül mindenki közeledésének. Hadd döntse el ő, kivel akar érintkezni!
- Tartsunk távolságot, ha korlátozott a mozgása – Bezártságban a kutya könnyebben lesz sztresszes.
Ha szeretnél hatékonyabban kommunikálni kutyáddal és megérteni jelzéseit, akkor keress meg, dolgozzunk együtt!
4. Összegzés
A kutyák harapása nem váratlan, ha ismerjük a jeleket. A testbeszéd megértése a kutya-ember közti kommunikáció alapja. Mindig figyeljünk tehát a kutyák jelzéseire, a körülményekre, és ne erőltessük a kontaktust, ha nem biztonságos.