7 dolog, amit a kutyád csinál… és teljesen félreérted
|
A kutya testbeszéd az egyik legfélreértettebb kommunikációs forma az ember és a kutya kapcsolatában. Miközben sok gazdi úgy érzi, jól ismeri a saját kutyáját, a mindennapokban rengeteg olyan helyzet van, amikor teljesen emberi szemmel próbáljuk értelmezni a viselkedésüket. És mindez magától értetődő, hiszen emberek vagyunk. Sajnos a gazdi-kutya kapcsolat rovására is mehet azonban egy-egy félreértett viselkedés. A gazdikkal való munka során szinte minden alkalommal felmerül a téma – ezért is gondoltam, hogy írok róla.
A kutyák ugyanis nem emberként kommunikálnak. A modern etológiai kutatások és viselkedéstudományi vizsgálatok alapján a kutyák rendkívül finom testjelekkel, feszültségoldó viselkedésekkel és apró kommunikációs mintázatokkal próbálják folyamatosan szabályozni a környezetüket és a társas kapcsolataikat. Ezeket a jelzéseket azonban az emberek gyakran félreértik, figyelmen kívül hagyják, vagy teljesen más jelentést tulajdonítanak nekik.
Pedig sok konfliktus, félreértés vagy akár viselkedésprobléma is megelőzhető lenne, ha jobban értenénk a kutya testbeszéd működését.
Személyre szabott segítség
Szeretnéd megtudni, hogyan taníthatod a kutyádat stressz, büntetés és félelem nélkül?
Foglalj ingyenes állapotfelmérést, és nézzük meg együtt, hogyan tudsz olyan utat választani, amely valóban a kutyád jólétét szolgálja.
1. Az ásítás nem mindig fáradtságot jelent
A legtöbb ember automatikusan arra gondol, hogy az ásító kutya álmos vagy unatkozik. Pedig a kutya testbeszéd egyik legismertebb stresszcsökkentő jelzése éppen az ásítás.
Turid Rugaas norvég kutyatréner és viselkedéskutató már évtizedekkel ezelőtt leírta az úgynevezett „calming signals” vagyis feszültségcsökkentő jelzések rendszerét, amelyek között az ásítás is szerepel. Ezeket a viselkedéseket a kutyák gyakran használják konfliktushelyzetekben, bizonytalanság esetén vagy túl sok inger hatására.
Ezért fordulhat elő, hogy egy kutya az állatorvosnál, tréning közben vagy egy számára kellemetlen szituációban kezd ásítani. Nem feltétlenül azért, mert álmos, hanem mert próbálja szabályozni a saját feszültségi szintjét.
Sok gazdi ilyenkor észre sem veszi, hogy a kutya valójában kommunikál.
2. A fej elfordítása sokszor békés kommunikáció
Amikor közelebb hajolunk egy kutyához, meg akarjuk ölelni vagy intenzíven nézzük, sok kutya automatikusan elfordítja a fejét. Az emberek ezt gyakran sértődésnek vagy ignorálásnak látják. A kutya testbeszéd szempontjából azonban ez nagyon gyakran egy békés szándékú kommunikációs jelzés.
A kutyák a direkt szembefordulást és a túl intenzív közeledést sokszor nyomásként élhetik meg. A fej elfordításával próbálják csökkenteni a helyzet feszültségét és elkerülni a konfliktust. Ez különösen gyakori gyerekek és kutyák interakciójában, fotózáskor vagy olyan helyzetekben, amikor az ember túl közel hajol a kutya arcához.
Sokszor ezek azok az apró jelzések, amiket az emberek nem vesznek komolyan — egészen addig, amíg a kutya már erőteljesebben nem kommunikál.
3. A nyalogatás nem mindig „puszi”
Az emberek hajlamosak a kutyák nyalogatását emberi érzelmeken keresztül értelmezni. A közösségi médiában is gyakran jelenik meg úgy, mint a szeretet vagy a „puszi” egyértelmű jele. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A kutya testbeszéd részeként a nyalogatásnak rengeteg különböző funkciója lehet. Megjelenhet kötődésként, figyelemkérésként, de gyakran stresszlevezető vagy megnyugtató viselkedésként is.
Próbáld ki a letölthető etikus tréningprogramjaim egyikét
-
Húz a kutyád pórázon? Így tanítsd meg, hogy ne húzzon
Original price was: Ft7,500.Ft6,990Current price is: Ft6,990. -
-
Így szoktasd a kutyát szobatisztaságra egyszerűen Oktatóvideó + Szobatisztaság Napló csomag
Original price was: Ft8,990.Ft7,490Current price is: Ft7,490.
Viselkedéstudományi kutatások szerint a repetitív nyalogatás bizonyos helyzetekben önnyugtató mechanizmusként működhet. Ezért látni sok kutyánál fokozott nyalogatást stresszesebb környezetben, konfliktushelyzetben vagy bizonytalanság esetén.
Éppen ezért önmagában a viselkedés még nem mond el mindent. Mindig a teljes kontextust érdemes nézni – milyen helyzetben történik, milyen a kutya általános testtartása és vannak-e más stresszre utaló jelek.
4. A rádőlés nem feltétlenül dominancia
Kevés fogalom terjedt el annyira leegyszerűsítve a kutyás világban, mint a dominancia. Éppen ezért foglalkoztam külön ezzel a témával egy korábbi cikkemben – ha még nem láttad ide kattintva el tudod olvasni.
Sok gazdi megijed attól, ha a kutya ráfekszik, nekidől vagy fizikailag keresi a közelséget. Pedig a kutya testbeszéd alapján ez nagyon gyakran egyszerű kapcsolódási forma. A kutyák társas élőlények. A testi kontaktus sokuk számára biztonságot, stabilitást és megnyugvást jelent.
Az elmúlt évek kutatásai ráadásul azt is kimutatták, hogy az ember és kutya közötti pozitív testi kontaktus mindkét félben növelheti az oxitocin szintjét, amely fontos szerepet játszik a kötődés kialakulásában. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kutya szeret mindenféle testi kontaktust. De önmagában attól még nem akar „dominálni”, hogy közel szeretne lenni hozzánk.
5. A sóhaj sokszor a megnyugvás jele
A kutyák sóhajtozása azért tűnik annyira emberinek, mert mi automatikusan érzelmeket társítunk hozzá. Sok gazdi ilyenkor viccesen megjegyzi, hogy a kutyának „elege van” valamiből.
Valójában azonban a sóhaj gyakran egyszerű fiziológiai és idegrendszeri ellazuláshoz kapcsolódik. Egy izgalmasabb helyzet után sok kutya egy nagy sóhajjal engedi ki a feszültséget, amikor végre biztonságban érzi magát és képes pihenő üzemmódba kerülni. Persze a kontextus itt is számít. Létezhet frusztrációhoz kapcsolódó sóhaj is. De a legtöbb esetben inkább megnyugvást és ellazulást figyelhetünk meg mögötte.
6. A követés nem mindig szeparációs szorongás
Sok gazdi aggódni kezd, amikor a kutya folyamatosan követi a lakásban. Pedig a kutyák természetes szociális működésének része, hogy figyelik a családtagok mozgását és alkalmazkodnak a közös rutinokhoz.
A kutyák rendkívül érzékenyek az emberi viselkedés apró mintázataira. Megfigyelik a mozgásunkat, a napi szokásainkat, a hangulatváltozásainkat és a környezet legkisebb változásait is. Ezért sok kutya egyszerűen azért követi a gazdáját, mert kapcsolódni szeretne hozzá vagy kíváncsi arra, mi történik.
Természetesen létezik túlzott kötődés és szeparációs problémakör is, de önmagában attól még nem beszélhetünk viselkedészavarról, hogy a kutya szeret a közelünkben lenni.
7. A morgás a kommunikáció része
Talán a morgás az egyik leginkább félreértett eleme a kutya testbeszédnek. Sokan automatikusan agresszióként értelmezik, pedig a legtöbb esetben a morgás inkább figyelmeztetés és kommunikáció. A kutya ilyenkor gyakran azt próbálja jelezni, hogy bizonytalan, kényelmetlenül érzi magát vagy több távolságra lenne szüksége.
A modern viselkedéstudomány egyik fontos szemlélete, hogy a kommunikációs jelzések elnyomása hosszú távon veszélyesebb lehet, mint magának a jelzésnek a megértése. Ha egy kutya megtanulja, hogy a morgásért büntetés jár, attól még nem feltétlenül lesz komfortosabb a helyzetben — csak kevésbé fog előre kommunikálni. És ez sokszor növelheti a kiszámíthatatlan reakciók kockázatát.
A kutya testbeszéd megértése nem „extra”, hanem alapvető része az együttélésnek
A kutyák folyamatosan kommunikálnak velünk. Sokszor egészen finom jelekkel próbálják megmutatni, hogyan érzik magukat, mi kényelmetlen számukra vagy mikor érzik magukat biztonságban. Minél jobban megértjük a kutya testbeszéd működését, annál könnyebben tudunk valódi bizalmat építeni velük. És talán az egyik legfontosabb dolog, amit érdemes észben tartanunk, hogy a legtöbb kutya nem „rossz” akar lenni. Legtöbbször egyszerűen csak kommunikál — a saját nyelvén.
Tudományos források
- Rugaas, T. (2005): On Talking Terms with Dogs: Calming Signals
- Horowitz, A. (2009): Inside of a Dog: What Dogs See, Smell, and Know
- Bradshaw, J. (2011): Dog Sense: How the New Science of Dog Behavior Can Make You A Better Friend to Your Pet
- McConnell, P. (2002): The Other End of the Leash
- Nagasawa et al. (2015): Oxytocin-gaze positive loop and the coevolution of human-dog bonds. Science
